Üdvözlöm!
Köszönöm megtisztelő érdeklődését!
Hiszem, hogy pici odafigyeléssel, segítséggel, önzetlenséggel és közvetlenséggel minden nehéz helyzetben lévő embertársunkon lehet segíteni, enyhíteni mindennapi megpróbáltatásaikon.
Megtapasztaltam, ha van kit szeretned, ha van mit csinálnod, ha van jövőképed, akkor képes lehetsz olyan dolgokat kitalálni és megvalósítani, amelyek elősegítik a barátságot és a jóakaratot egyaránt.
51 évesen, a dunaszerdahelyi kórház orvosaként eltöltött 23 év elteltével – melyből 11 év a kórház vezetésével, a dunaszerdahelyi régió betegellátásának szervezésével telt – új kihívásokat keresve, az élet más színterén is szerettem volna a közösség javára tenni, megpróbálva a polgári összefogás szellemében segíteni az önkormányzati munkát.
Ennek elsődleges célja nem lehetett más, mint városunk további töretlen fejlődése. Célom és szándékom az volt, hogy minden olyan emberrel, aki önzetlenül és közvetlenül kívánt tenni városunkért, megtaláljam a közös hangot, a közös célokat, továbbá az ezek megvalósításához szükséges párbeszédet és utat.
Felhasználtam ehhez azt az értékrendet, élettapasztalatot, szakmai tudást, kapcsolatrendszert, amelyekkel rendelkezem.
Már akkor szerettem volna egy egységet teremtő és nem megosztó stílusban munkálkodó, magas erkölcsi és szakmai színvonalat képviselő önkormányzat tagja lenni. Kialakítani egy olyan városstratégiát, mely alapja lesz városunk szellemisége, hangulata, légköre további fejlődésének, hogy lehetőleg mindenki, a város idősebb, fiatalabb lakói és gyermekeink is jól érezhessék magukat itt, Dunaszerdahelyen.
Az elmúlt négy év során alapjaiban megismertem az önkormányzati munkát, a hivatali folyamat menetét, ezáltal kellő tapasztalatot szereztem ahhoz, hogy az általam elképzelt városi jövőkép megvalósításához milyen változtatásokra van szükség, ezeket milyen döntések mentén lehet megvalósítani.
Komáromban születtem, Csallóközaranyoson töltöttem gyermekkorom éveit, majd a komáromi Selye János Gimnázium növendékeként érettségiztem 1982-ben.
Nagy álmom vált valóra, mikor 1985-ben felvételt nyertem a brünni Masaryk Egyetem Orvosi Karára.
Gimnazista és egyetemi éveim között több évet a brünni egyetemi kórházban dolgoztam betegápolóként. 1991-ben a dunaszerdahelyi kórház sebészeti osztályán kezdtem szakmai pályafutásomat, majd fokozatosan sebészi, balesetsebészi és egészségügy-irányítási szakképesítést szereztem.
Munkámért, a régió egészségügyi ellátásáért végzett tevékenységemért 2013-ban Nagyszombat Megye Elnöki Emlékérme elismerést kaptam.
Személyemhez mindig közel állt a „cselekvő humanizmus” eszméje, ezért több mint 10 éven át voltam a nemzetközi Rotary, ezen belül a Rotary Club Győr tagja. Az ott végzett tevékenységemért 2014-ben megkaptam a Rotary Szövetség Nemzetközi Szervezete legmagasabb elismerését, a Paul Harris-díjat.
Három gyermekem született: leányom, Zsóka, fiaim, Gergő, aki örök rejtélyt hagyott maga után és Bence, aki jelenleg a Vámbéry Ármin MTNY Alapiskola hetedikes tanulója.
Az iskolatanács tagjaként és a szülői szövetség elnökeként a tanári karral egyetemben segítem az iskola és gyermekeink töretlen fejlődését. A „Kultúrával az iskoláért” program beindítását három éve kezdeményeztem azzal a céllal, hogy egy nemes szándék érdekében magas színvonalú kulturális élményben lehessen része minden támogatónak.